A Digitális szemfáradtság kora
Egy 2016-os kutatás szerint az átlagos amerikai és európai felnőttek 90 százaléka napi két óránál több időt tölt digitális képernyők előtt, 60 százalékuk esetében pedig ez az időintervallum hat órára emelkedik. Sokan dolgoznak olyan irodákban, ahol nem csak a képernyő, hanem a lámpák fénye is mesterséges. Aki irodai munkát végez, sokszor legalább napi nyolc órát ül a kék fényt kibocsátó eszközök előtt.
DE MI AZ A KÉK FÉNY, ÉS MIÉRT OLYAN VESZÉLYES A SZEMÜNKRE?

Ahhoz, hogy megértsük, miért is lehet veszélyes a szemünk egészsége szempontjából a kék fény, először érdemes egy kis fizikalecke keretein belül belemerülnünk, hogyan épül fel a szemünk számára látható fény. Bár a Napból érkező sugarakat mi fehérnek fogjuk fel, valójában a színspektrum minden eleme megtalálható bennük. A napfény minden színének más a hullámhossza és az energiája is, a látható fény típusai közül pedig a kék fénynek van legrövidebb hullámhossza, és a legmagasabb energiája. A kék fény a természetben is megtalálható – minden nap találkozunk vele, hiszen ugyanez a fény felelős az ég kékjéért is, mivel könnyen szétszóródik a légkörben, a szennyeződéseken és a páracseppeken. Pontosan ez a szétszóródás a fő oka annak is, amiért annyira káros a szemünkre. Amíg a napfény messziről, szórtan érkezik a retinánkhoz, addig a mesterséges kék fényt közelről kapja a szemünk. A lámpák, monitorok, tablet- és telefonkijelzők mind pár centiméterre világítanak az arcunktól, ami elképesztően leterheli a szemeinket.
Ehhez még hozzájárul az is, hogy a kék fény, pontosan könnyű szétszóródása miatt, fényzajt hoz létre, így a szemünk komoly terhelést kap, és digitális szemfáradtság lép fel. Ennek ellenére tényleg szükségünk van némi kék fényre ahhoz, hogy a szervezetünk egészségesen tudjon működni – a természetesen kapott kék fény segít például abban, hogy a biológiai óránk megfelelően működjön. A testünk a napfény segítségével érzékeli, hogy éppen milyen napszakban járunk, felel az úgynevezett alvás-ébredés körforgásért. Ha lefekvés előtt sokáig nézzük a kék fényt szóró képernyőket, a belső óra összezavarodik, és könnyen lehet, hogy képtelenek leszünk kialudni magunkat. A túl sok kék fény a hormontermelésünket is megzavarhatja – beleszól abba, hogy a testünk mennyi dopamint és melatonint termel, amelyek közül előbbi a szem fejlődésében, utóbbi pedig a nyugodt, pihentető alvásban játszik szerepet. Harvardi kutatók kimutatták, hogy azok az éjszakai műszakban dolgozók, akiket munkaóráikban kék fény ér, sokkal fogékonyabbak a cukorbetegségre, a depresszióra,a szívproblémákra, illetve az elhízásra, és gyakrabban regisztráltak náluk bizonyos daganatos megbetegedéseket is. Ennek tudatában még ijesztőbb a statisztika, miszerint a fejlett társadalmakban a felnőttek 46 százaléka olyan helyen dolgozik, ahol hosszabb időt kell töltenie a számítógép vagy laptop előtt. Persze nem csak a felnőtteket érinti a kék fény problémája – a tinédzserek talán még nagyobb veszélyben vannak, hiszen az Egyesült Államok statisztikái szerint a 12-15 éves gyerekek majdnem háromnegyede legalább két órát tölt képernyő előtt.
 
MIT TEHETÜNK, HA SZERETNÉNK
MINIMALIZÁLNI A NEGATÍV HATÁSOKAT?

A legegyszerűbb megoldás az, ha minél kevesebb időt töltünk el képernyő előtt és mesterséges fényben. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor érdemes alkalmazni a 20-20-20-as szabályt. Ez segít kicsit ellazítani a fáradt szemeinket. Annak, aki sok időt tölt képernyő előtt, egy idő után erősen ajánlott monitorszűrő szemüveglencsét vásárolnia, még akkor is, ha dioptriás szemüvegre nincs szüksége.
 
Számítógépes munka esetén alkalmazzuk a 20-20-20-as szabályt: minden képernyő előtt töltött 20 perc után, egy legalább 20 lépés távolságra lévő tárgyra nézzünk minimum 20 másodpercig.

Üzletünkben a BlueControl felületkezeléssel készülő lencsék jelentősen csökkentik a szemünkbe jutó kék fény mennyiségét, így megelőzik a szemünk megerőltetését, és a szemfáradtság kialakulását.

2017-12-13 21:53:22
KÉPGALÉRIA
Nézzen körbe üzletünkben...
VIDEÓK
Tekintse meg videóinkat...